CHAPTER 7*
Két óra leforgása alatt vagy hat ezrelékre ugrott a vér-alkohol
szintem. Elvileg ez már halálos lenne…
- Ti tudtok énekelni? – kérdi tőlem Niall, nem kicsit
becsiccsentve.
- Ez most komoly? Mi zsűriztük őket! – vágja hátba Zayn.
- Lehet, hogy play back volt! – tiltakozik a szőkeség.
- Azt Magyarországon nem találták még fel! – jegyzi meg Dora,
erősen alkohol szagot árasztva.
- Egy pillanat! – szalad el az ír.
- Nézzétek ki jött meg! – ordítja el magát Harry.
- Ed! – üdvözli az érkezőt Louis.
- Ez Ed Sheeran! – suttogom a lányoknak.
- Látunk! – morog Dora.
- Helló! – köszön egy mosolygós, vörös hajú srác, azaz Ed. – Ed
Sheeran vagyok! – nyújt kezet, de hirtelen Niall elénk ugrik.
- Ó, szia Ed! – köszön vágtában. – Gyertek velem! – kapja el
Anne kezét, aki elkapja az enyémet, én meg ijedtemben Doráét.
- Niall! Mit csinálsz? – kérdi Dora fejhangon. A fiú nem
válaszol, csak felcibál minket a pódiumra és a kezünkbe nyom egy-egy mikrofont,
aztán felcsendül egy ismerős dallam…
- Ugye nem gondoltad komolyan, hogy Abbát fogunk énekelni? –
kérdi Anne elképedve.
- Miért? Imádom a Mamma Miát! – kezd el táncolni az ír. Persze
az összes seggrészeg skinhead azonnal hurrogni és fütyülni kezd, holott azt sem
tudják, mi történik.
- Half past twelve… And I'm watching the late show in my flat
all alone… - kapok észbe. - How I hate to spend the evening on my own? Autumn
winds. Blowing outside my window as I look around the room. And it makes me so
depressed to see the gloom…
- Is there a man out there?
Someone to hear my prays? Gimme gimme gimme a man after midnight! Won't
somebody help me chase the shadows away! Gimme gimme gimme a man after midnight!
Take me through the darkness to the break of the day! – énekeljük hárman, már
nevetve a helyzeten. Louis kissé dülöngélve áll be táncolni Niall mellé és
próbál disco mozdulatokat utánozni. A második refrénnél a kigyúrt, kopasz
állatok és negyvenes csajaik is beszállnak az éneklésbe. - Gimme gimme gimme a
man after midnight! Won't somebody help me chase the shadows away! Gimme gimme
gimme a man after midnight! Take me through the darkness to the break of the
day! – mutatok Harry felé, a sikertől felbátorodva. A fiú elneveti magát, majd
nyomában a vöröskével, kezében egy üveg sörrel ő is beáll a közönségünk
soraiba. – Most ti következtek fiúk! – kacagok a mikrofonba, természetesen szín
józanul… se.
- Párbaj! – ordítja be valami bőrszerkós fazon, mire a tömeg
kántálni kezdi a szót.
. Oké, oké! – emelem fel a kezemet. – Ugyan már rendesen
felöntöttünk a garatra…
- Másképp el sem vállalnánk! – ordítja be Anne, már a pultnál.
- Igaz! – mutatok a lányra. – Ott a pont! Szóval elvállaljuk,
mert spiccesek vagyunk! De sajnos nem ma! Szeretnénk felkészülni rá, hogy minél
jobb műsort adhassunk!
- Akkor vetkőzni is fogtok? – kiabál be egy nem szomjas emberke.
- Azt azért nem…- vigyorog Dora, mire tömeg csalódottan
reklamálni kezd. – Viszont, ha mindannyian szavaznak ránk az élő-showban, akkor
csináltatunk maguknak egy naptárat! Fehérneműs, bikinis képekkel… - teszi
hozzá. Ez már jobban tetszik nekik, természetesen.
- További szép estét! – lépek le a színpadról. A kis csapat úgy
dönt, hogy nem kíván tovább kocsmázni, inkább elmenne táncolni egyet. Szóval
betérünk valami Night Club szerűségbe. Na jó, London egyik legjobb clubjába
visznek minket a fiúk. A kocsma vécéjében már átvettük a tartalék ruháinkat,
amiket pont az ilyen esetek miatt cipelünk magunkkal.
- Biztos, hogy meg meritek csinálni? – csatlakozik hozzánk
Harry, már bent a kabáttároló előtt. Ahogy beadjuk kabátjainkat, a fiúk tátott
szájjal merednek ránk. A rövid ruha átka…
- Aggódsz?- vonom fel a szemöldököm.
- Dehogy! Mit kérsz? – kérdi, mikor a pulthoz érünk, majd
előveszi a pénztárcáját.
- Meg akarsz hívni? – nézek rá döbbenten.
- Miért ne tenném? – nevet. – Egy ilyen lánynak… - simít ki egy
tincset az arcomból, majd saját tettén is meglepődve visszarántja a kezét. –
Szóval… mit kérsz?
- Tequilát! – köszörülöm meg a torkom.
- Hat tequila lesz! – int a csaposnak.
- Hat?
- Három-három… - tolja elém az első poharat.
- Ebből csúnyaság lesz! – harákolom, miután felhajtottam az
elsőt.
- A dolgok, amik az ilyen csúnya estén megesnek, később hatalmas
történetekké válnak! – bölcselkedik Harry, az utolsó pohárral a kezében.
- Mintha csak én mondtam volna! – mosolyodom el. Egyszerre
nyaljuk le a sót a kezünkről, majd kiisszuk a pohár tartalmát és a citromba
harapunk.
- Azt hiszem, most ki kell mennem a mosdóba! Maradj itt! –
tántorog le a bárszékről.
- Oké! – felelek kuncogva. Borzalmas, hogy mennyire idiótán
tudok viselkedni részegen… Kis idő múlva rám is rám jön a pisilhetnék, így
elhagyva a támpontot az illemhely felé veszem az irányt. Nagy meghökkenésemre
itt koedukált a vécé! Kikerülve egy-két földön alvó embert a kis fülkék felé
veszem az irányt. A piától kábán kutatok egy szabad fülke után, mikor hirtelen
kivágódik előttem az egyik ajtaja és neki ütközöm Harrynek. Lefagyva tátogunk
egymásra bámulva, de nem találjuk a szavakat.
- Nem tudom… kinek az ötlete volt… a koedukált vécé… - motyogom.
A következő pillanatban annyit érzékelek, hogy Harry megfogja az arcomat, majd
magához ránt. Nem uralva tetteimet, behúzom magammal a fülkébe, mire bezárja
mögöttünk az ajtót. Miközben nyelveink vad táncot járnak, a kezei utat találnak
a fenekemhez. Két kézzel alám nyúl, felültet a vécétartályra, szétfeszíti a
lábaimat és közéjük áll. Göndör hajába túrva vonom magamhoz, elmélyítve az
amúgy is elég heves csókot. Ujjai combom belső felén kalandoznak, míg én
próbálok szürke Ramones pólója alá kerülni.
- Oh, basszus! – nyögöm, amikor kitapintom a kockáit.
- Tetszik? – vigyorog, miután bólintok, lekapja magáról a
felsőt. Tétován simítok végig karizmain, majd a nyakától lefelé, egészen a
farmerjának pereméig és végül a szemébe nézek. Pupillái összeszűkültek, zöld
írisze elsötétült, kissé fújtatva pásztáz. Az alsó ajkamat beharapva oldom ki a
ruhámat, majd lehúzom magamról.
- Tetszik? – idézem őt mosolyogva. Válasz helyett magához szorít
és nyakamra tapasztja a száját. – Ne! Harry! Ez meglátszik!
- Jól áll! – suttog bele a számba, mire átölelem a nyakát és a
számat az övére tapasztom.
- Belle! Itt vagy? – kérdi egy női hang, azt hiszem ez Anne.
- Öhm! Ig-igen! – kiáltok vissza, miközben próbálom felrángatni
magamra a ruhát.
- Mit csinálsz?
- Pisilek?
- Amúgy hol voltál? Az egyik pillanatban még Harryvel
beszélgetsz, aztán eltűnsz! Tényleg… ő hol van?
- Talán… ki ment levegőzni… - füllentem, egész idő alatt Harryre
bámulva.
. Kijönnél már? – toporzékol a lány.
- Egy pillanat! – rendezem el a hajamat. Mikor kilépnék, a fiú
visszaránt és egy gyors csókot nyom a számra, majd elenged. Kint neki ütközöm
Anne-nek, mire bevágom magam mögött az ajtót. – Gyere! Menjünk inni! – ragadom
karon.
- De… pisilnem kell! – tiltakozik, teljesen feleslegesen. Két
perc múlva már a koktélunkkal szlalomozunk vissza az asztalhoz, majd
lehuppanunk Dora mellé.
- Harry úgy néz rád, mint aki helyben meg tudna dugni! – szólal
meg pár perc után.
- Sokkal nőiesebb lennél, ha nem beszélnél ennyire csúnyán! –
kortyolok bele az italba.
- Mondtad már… Mit iszunk? – hajol a poharam felé.
- Zombie… Tudom, hogy meg fogok halni tőle, de most szükségem
van rá! – mosolygok.
- Egész jó! – hümmög Dora. – Figyeld! Ők is átöltöztek! – mutat
egy pont felé, mire mind a ketten megfordulunk.
- Hoppá! – bukik ki belőlem, mikor végignézek rajtuk. Felhajtom
az egész koktélt, majd felpattanok. – Én mentem táncolni! – kiáltom a lányoknak
és a tömeg felé veszem az irányt. Ahogy egyre beljebb kerülök, már nem látom
őket, így megállok. Ez a hely jó lesz! Mikor megbizonyosodom róla, hogy tényleg
nem látnak, átadom magam a zenének és elkezdem ringatni a csípőmet az ütemre.
- Jól táncolsz! – jön oda egy srác. Szőke haj, barna szem,
barnás bőr, hófehér fogak. Nem csúnya, de nem az esetem
- Köszi! – mosolygok rá.
- Rob vagyok! – nyújtja a kezét.
- Belle!
- Örvendek Belle! Egyedül jöttél?
- Nem. A barátaimmal, kint ülnek az asztaloknál…
- Puhányok… Táncolunk?
- Köszi, de most nem! – mosolygok rá megint.
- Na, csak egy kicsit! – teszi a derekamra a mancsait.
- Nem! – rázom le magamról a kezét.
- Ne kéresd már magad! – vigyorog, majd magához ránt.
- Nem érted, hogy nem? – próbálom ellökni magamtól. – Hagyj már…
- Nem akar táncolni veled… – hallok egy ismerős hangot a hátam
mögül.
- Maradj ki ebből, nincs hozzá semmi közöd! – morogja Rob.
- Harry? – lepődök meg.
- Engedd el! – követeli Harry, mire mintha a fickó kissé
összehúzódott volna. Valószínűleg mert Harry sem gigászi termetű, de biztosan
nagyobb, mint Rob.
- Jó, oké! Vigyázz jobban a csajodra, mert a végén még elveszik!
– fordít hátat.
- Jól vagy? – karol át Harry.
- Elintéztem volna! – morgom.
- Józanul lehet… - mosolyog rám.
- Szia, Harry! – intek neki, majd még beljebb sétálok és ott
megint táncolni kezdek. Pár pillanat múlva két kezet észlelek a derekamon, majd
egy hozzám préselődő testet, amelyik az enyémmel együtt kezd el ringani a
zenére, aztán megcsapja az orrom Harry kölnijének illata. Ahelyett hogy
ellökném, megfogom a kezeit és még szorosabban simulok hozzá. A szám végén
hirtelen megfordít, hogy szembe kerüljek vele és megcsókol. Kéjesen belenyögök
a szájába, mire reszketeg sóhaj tör fel belőle.
- Nézzétek kiket találtam! – ordít valaki felénk. – Mizujs
párocska? – ugrik elénk Niall. Mi még mindig egymást karolva, lihegve bámulunk
a befutó csapatra.
- Milyen párocska? Hol látod? – nevetek, miközben ellépek a
fiútól.
- Ne szégyelljétek! Büszke vagyok rád! – öleli meg Louis Harryt.
– Sokkal rosszabbat is találhattál volna!
- Kapd be, Louis! – csapom meg a vállát, mire az rám kacsint.
- Hallod? – vigyorog Dora képembe, mikor felcsendül Chris
Laketől a Sundown, majd magához rántja Zaynt és táncolni kezdenek.
- Jól néztek ki együtt! – tartja fel a hüvelykujját Anne, majd ő
is Louishoz lép.
- Hozok inni! – suttogja a fülembe Harry, majd eltűnik.
- Táncolunk Niall? – fordulok a fiú felé.
- Ha Harrynek nem jelent gondot…
- Jaj, hagyd már abba! – csattanok fel.
- Ez esetben… - nevet, majd elkapja a kezemet és megpörget. A
szám alatt felváltva táncolok Liammel és Niallel, de hirtelen elengednek, mikor
Harry visszatér. Istenem, miért kell ennyire jól kinéznie?! A lányokkal
egyszerre rohanunk egymáshoz, amikor meghalljuk a Swaget, majd közös, szavak
nélküli megegyezés alapján, arra jutunk, hogy valami féle szexi tánccal fogjuk
szórakoztatni a fiúkat. Dora beáll közénk, mire Anne hátulról én elölről fogom
meg a lány csípőjét és táncolni kezdünk.
- Uram atyám! – hallom Louis hitetlenkedő hangját. A fiúkra
nézve elnevetjük magukat, ugyanis tátott szájjal bámulnak ránk. Vigyorogva
állok ki a lányok közül, majd táncolva indulok meg Harry felé. Csak hogy húzzam
az agyát, előtte fél méterrel megtorpanok, aztán folytatom, amit elkezdtünk a
lányokkal. Nem kell sokat várnom, hogy mögém lépjen. Táncolás közben direkt
hozzápréselem a fenekemet kidudorodó nadrágjához, mire belecsókol a nyakamba.
- Szobára! – ordít Dora, de mi mit sem törődve ezzel a kis
közbeszólással „dörgölőzünk” egymáshoz.
- Köszönöm a táncot! – fordulok meg, mikor vége a számnak. –
Kitikkadtam…
- Gyere! – húz maga után. – Helló, Michael! – köszön a csaposnak
– Két vodka lesz!
- Adom! – vigyorog a fiú. – Jó csaj! – suttogja bizalmasan
Harrynek, mikor azt hiszi, nem figyelek.
- Ne itass le! – nevetek a fiúra.
- Már részeg vagy…
- Ott a pont! – bólintok. – Kicsit megszédültem ettől…
- Leüljünk? – karol át rögtön Harry.
- Várj! – állok meg egy pillanatra. – Imádom ezt a számot!
Menjünk vissza! – kérlelem.
- Lehet le kéne ülnöd kicsit… - tétovázik.
- Felőlem te maradhatsz, majd táncolok Niallel! – legyintek és
elindulok a többiekhez.
- Azt biztosan nem! – kapja el a kezemet, összekulcsolva az
ujjainkat.
- I’m in Miami bitch! – kiáltjuk egyszerre Dorával, majd
egymásra nevetünk. Határtalan boldogságomtól merész tettre szánom el magam.
Sietős léptekkel indulok el Harry felé, majd a két kezem közé veszem az arcát
és megcsókolom, mindenki szeme láttára.
Fél óra múlva Anne-nel és Dorával a vécében, sminkelésre
hivatkozva, élénk csevegésbe kezdünk.
- És milyen vele smárolni? – faggat a félig arab lány.
- Hogy a te szavaiddal éljek… na jó, inkább nem fogok! Elég
legyen annyi, hogy kezdek kikészülni… – igazgatom a hajamat.
- Akkor ne akard megtudni, milyen Zayn! – sóhajt. – Én már
készen vagyok…
- És Louis? – fordulok Anne felé.
- Jobb, mint valaha képzeltem! – kuncog a lány. Amikor kilépünk
a mosdó ajtaján a röhögéstől majdnem megszakadó fiúkat és a pultnál álló Harryt
látjuk meg, amint valami szőke csajjal beszélget, de ahogy meglát, széles
mosoly terül el az arcán és hozzám siet.
- Min nevettek? – kérdem a többi fiút.
- Látnod kellett volna… - prüszköli Niall. – A szőke csaj hogy
törte magát, Harry meg közben az ajtót bámulta. Rá se bagózott a csajra!
Iszonyatosan vicces látvány volt! – hahotázik.
- A mosdóban történtek
után el is várom, hogy legalább egy hétig rá se nézz másra! – suttogom Harry
fülébe. Felelet gyanánt a kezét a szoknyám takarásában lévő combrészemre
helyezi, mire felnyikkanok, majd dühösen nézek a vigyorgó Harryre.
- Szép a folt a nyakadon! – súgja vissza.
- Lassan haza kéne mennünk! – köszörülöm meg a torkomat.
- Hoztam még egy kört! – jön vissza Niall. – A szép este
emlékére! – tartja fel a poharát. Az utolsó emlékem az estéről az üres pohár
alja…
Ruha: http://www.polyvore.com/pacha_london/set?id=51970608
Ruha: http://www.polyvore.com/pacha_london/set?id=51970608
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése